A rendhagyó élményfoglalkozás során közelebb kerülhettünk ezekhez a titokzatos, éjszakai életmódot folytató állatokhoz, és rengeteg érdekes tudással gazdagodtunk.

Mészáros József két élő denevért is magával hozott, de a szemléltetéshez leginkább Denevér Elemér, a kedves plüss denevér segített neki. A gyerekekkel együtt vizsgáltuk meg, milyen testrészei vannak ennek az állatnak, s vajon van-e ujja, karja, és mit jelent az a két kiálló rész a szárnyánál – mint kiderült, ezek a hüvelykujjai, amelyekkel kapaszkodni is tud. Megszámoltuk, hogy öt ujj van a lábán, és megtanultuk, hogyan tud fejjel lefelé lógni a karmaival – akár hónapokon át is – anélkül, hogy elfáradna.

A gyerekek azt is megtudhatták, hogy a denevérek téli álmot alszanak, és mit esznek: szúnyogokat (naponta akár 2000–2500 darabot is!), molylepkét és cserebogarat. Elhozott nekünk egy különleges vendéget is, Törpit, a 45 mm-es törpedenevért, aki sajnos nem tanult meg repülni, így a denevérkutatóknál, "Mésziéknél" maradt.

A gyerekeknek nagy derültséget okozott, amikor Mészáros József megkérdezte, szerintük miért fehérek a denevérek fogai – vajon mossák-e minden este? A válasz persze kiderült, de közben a gyerekek szabadon találgathattak is. Megtudhattuk, hogyan isznak a denevérek, és miért van ilyen nagy fülük – mert ezekkel "látnak"! A denevérek ugyanis ultrahangot bocsátanak ki, és a visszaverődő hangok alapján tájékozódnak. Mészáros József hozott magával egy ultrahangdetektort is, amellyel meghallgathattuk a korai denevér cuppogó hangját.

Aztán újabb érdekes vendég érkezett: Béla, a kései denevér, aki egykor nekirepült egy üvegnek, és emiatt röpképtelen maradt. Ő is a kutató védő gondozásában él.

Fontos biztonsági tanácsot is kaptunk: ha valaha denevér berepül otthonra, csak kesztyűben szabad megfogni, mert ha megharapnak, könnyen letörhet a foguk, ami számukra végzetes is lehet.

Megismerkedtünk a denevérkutatók eszközeivel is: láthattuk a tolómérőt, amellyel a denevérek alkarját mérik meg, valamint egy mini denevérmérleget is. Sőt, egy aprócska denevérgyűrű óriási változatát is kézbe vehettünk, amelyet a kutatók a szárnyra helyeznek fel, ha meggyűrűznek egy-egy példányt.

A foglalkozás végén megtudtuk, hogy a világ legidősebb denevére 41 éves, míg Veszprém megyében a kutatók egy 23 és fél éves példányt regisztráltak – ami szintén nagyon szép kor egy ilyen apró állattól!

Ez a nap igazi élményt és rengeteg új ismeretet nyújtott a gyerekeknek – játékosan, szemléletesen és természetközelien. Köszönjük Mészáros Józsefnek, hogy elhozta nekünk a denevérek csodálatos világát!